A táncok általában 32 (esetleg 40, 48,vagy 64) ütemből állnak, ez alatt az 1. helyen álló páros eltáncolja a többiek közreműködésével az adott figurák sorozatát. A figurák 2, 4 vagy 8 ütem hosszúak. Minden páros egyszer vagy kétszer táncol első párosként, így egy teljes tánc 4x vagy 8x32 (stb.) ütemből fog állni. A kíséretül szolgáló dallamok szintén 32 ütemből állnak.
A legáltalánosabb felépítés szerint a reel és jig dallamoknak van egy A és egy B része, melyek egyenként 8 ütem hosszúságúak. Ezek mindegyike kétszer ismétlődik, így alakul ki az AABB vagy ritkábban az ABAB felépítés. A strathspey-k többnyire 16 ütemesek, így a 32 ütemes hosszúság a dallam kétszeri ismétlésével érhető el.
Egy tánc kíséretéül a zenekar vagy a zongorista általában nem ugyanazt a 32 ütemes dallamot játssza el négyszer vagy nyolcszor, hanem több, általában 4-5, hangzásban összeillő darabot kombinálnak egymással. Jellemző az, hogy az elsőként játszott zene, ami gyakran az adott tánc névadója is (ill. fordítva) visszatér a ciklus végén, mintegy keretet alkotva.
A zenék alapján három táncfajtát különböztethetünk meg, ezek közül a REEL és a JIG gyors táncok, míg a STRATHSPEY egy sokkal lassabb, ünnepélyesebb tánc. A két gyors táncnál ugyanazt a három lépést ("skip change of step", "slip step", "pas de basque") használják, különbséget az eltérő zenék adják meg.
A reelek az elképzelések szerint egy 16. századi ír tánc (The Hey) zenéjéből alakultak ki, de Írországon kívül máshol is népszerűvé váltak. Rendkívül kedveltek voltak Skóciában, Észak-nyugat Angliában, és a bevándorlók közvetítésével eljutottak Quebecbe is. Általában 4/4-es vagy 2/4-es üteműek, az ütemen belül általában az első és/vagy a harmadik negyed hangsúlyos.
A jig szintén nagyon népszerű mind Írország, mind Skócia népzenéjében, bár előbbi helyen a csak második a "rangsorban" a reelek után. Eredete azonban inkább a németajkú országok tánckultúrájához köthető. A skót táncok kíséretéül szinte mindig a 6/8-os (double) vagy 12/8-os (single) jigek szolgálnak, de léteznek ezeken kívül 9/8-os ütemű jigek is. Ez utóbbiakat slip jigeknek nevezik és viszonylag ritkák a skót népzenében, de egy-két ceilidh-tánc, például a közkedvelt "Strip the Willow" kísérő zenéi.
A strathspey egyedi skót tánc, illetve dallam, nevét Skócia egyik tájáról, a Spey folyó völgyéről kapta (strath=völgy), mivel a hagyományok szerint itt jött létre. Két lépést használnak általánosan, ezek a "strathspey travellig step" és a "common schottische" vagy "strathspey setting step". Maga a dallam lassú, 2/2-es vagy 4/4-es ütemű; egyedi jellegét a pontozott nyolcadok sokasága adja.
Ritkán, de előfordulnak hornpipe-ok, keringő- és menüet-dallmok is a skót táncok repertoárjában. A hornpipe-ok üteme 4/4-es vagy 2/4-es, és szintén jellemzőek rájuk a pontozott ritmusok a strathaspey-hez hasonlóan, de azzal ellentétben gyorsak. Ha azonban a skót táncok mellé játsszák őket, inkább a reelek stílusát követik, és a pontozott ritmusok elmaradnak.
Jellemző tánctípus még az úgynevezett "medley". Ez egy lassú (strathspey) és egy gyors (reel vagy jig) részből áll. A hosszabb táncoknál (pl. 64 ütem strathspey + 64 ütem reel/jig) a lassú és a gyors rész koreográfiája ugyanaz, a rövidebb egységekből állóknál (pl. 8x (16 ütem strathspey + 16 ütem jig/reel)) a koreográfia általában különbözik.
Kerner Judit
Példák a különböző zenékre:
Reel: Jig: Strathspey: